Az idén február 27. és március 4. között megrendezett legnagyobb magyarországi téltemető, tavaszköszöntő népszokáson a szervezők közlése szerint ezúttal több mint 2600 maskarás és 73 busócsoport vesz részt - közölték a szervezők az MTI érdeklődősére.

A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban és délben megnyit a népművészeti- és kézműves vásár is a belvárosban.
Nem sokkal délután három óra előtt indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein gyermek maskarások - így a rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut, fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók - szabad farsangolása veszi kezdetét.

A főtéren gyermek néptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatót, busójárási eszközöket ismertetnek meg az érdeklődőkkel, késő délután pedig Villányi Viktória jogász-képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Mohácsi lelkek: Átkelés a Dunán címmel a Kanizsai Dorottya Múzeumban, míg este a Glasovi zenekar lép fel a piactéren.

Pénteken délelőtt rajzpályázati munkákból nyílik kiállítás, majd délután népdaléneklő versenyt tartanak, népművészekkel találkozhatnak az érdeklődők, busómaszk-faragók és más népművészeti tárgyalkotók munkáiból nyílik kiállítás a Kossuth Teátrumban, majd néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be a Széchenyi téri és a Deák téri színpadon.

Szombaton a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok lépnek fel és látványfőzéseket is tartanak a busóudvarban.

A nap során a családosok, gyermekek számára is készülnek programokkal, így a Kossuth Teátrumban Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj címmel mesejátékot adnak elő, Minorics Tünde etnográfus vetítéssel egybekötött előadást tart a busójárás történetéről, továbbá jankele-bemutató is lesz interaktív kiállítással és foglalkozással a Sebaj Busó csoporttal.

A MesterPont elnevezésű helyszínen élményközpontú műhelylátogatással az érdeklődőket a maszkfaragók, a szerb templom udvarában délszláv gasztronómiával ismerkedhetnek az emberek, míg a Botos busócsoport busólakodalmas menetet tart, este pedig a Poklade zenekar ad koncertet a Deák téren.

A tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartják a népszokás leglátványosabb programjait. A busók március 2-án dél után kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

A nap során már reggel kilenctől betekinthetnek a látogatók a "Télűzők" busócsoport farsangi készülődésébe a Vörösmarty utcában, míg a Duna túlpartján a Dunai Átkelés és a Nagy Durranás busócsoportokkal ismerkedhetnek meg. A nap során Mohácson látvány-maszkfaragással, tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok bemutatóival, ételkóstolókkal, késő délutántól pedig szabad farsangolással, koncertekkel szórakoztatják az embereket.

A hétfői rendezvények között lesz interaktív farsangi gyermekfoglalkozás, a busók hagyományosan házról házra járnak majd a Kóló téren és a környező utcákban.

Húshagyókedden a hagyományos "farsangtemetés" előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig indul a busók felvonulása a Kóló tértől a Széchényi térig, ahol indul a szabad farsangolás, meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót.
A szervezők az esemény hat napjára mintegy 100 ezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap 40 ezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a városban jelenleg zajló nagy volumenű építkezések, beruházások miatt az eddigi években megszokott parkolási lehetőségek korlátozottan elérhetők, ezért javasolják a látogatóknak, hogy előre tervezzék meg az utazásukat, illetve lehetőség szerint válasszák a tömegközlekedés adta lehetőségeket.

Amennyiben mégis az autó mellett döntenek és sztrádán érkeznek, érdemes a mohácsi helyett a nagynyárádi autópályalehajtót választani az m6-oson ahonnan kényelmesebben meg lehet közelíteni a várost dél felől, az újmohácsi oldalon parkolva komppal, vagy személyszállító hajóval pedig a Busójárás közepén találhatják magukat a látogatók - emelték ki.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel - tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal - felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.

Fotó: MTI/Kacsúr Tamás